Azok számára, akik külföldre költöznek vagy már külföldön élnek, fontos kérdés lehet, hogy szükséges-e megszüntetni a magyarországi bejelentett lakcímet. Ennek adózási és társadalombiztosítási szempontból komoly jelentősége lehet. Ebben a cikkben összefoglaljuk a döntéshez szükséges szempontokat és információkat.

Sajnos nem lehet egyszerű igennel vagy nemmel válaszolni arra, hogy meg kell-e szüntetni a magyarországi lakcímet, hiszen ezt számos tényező befolyásolja, beleértve az egyéni adózási és személyes körülményeket, valamint azt, hogy melyik országba költöztünk.

Mielőtt döntést hozunk, érdemes tájékozódni a választott ország magyar nagykövetségének honlapján, illetve alaposan átnézni és értelmezni a két ország közötti esetleges egyezményeket. Azoknak, akik Magyarországot külföldi letelepedés céljából hagyják el, be kell jelenteniük ezt a tényt valamelyik kormányhivatalnál vagy konzuli képviseletnél, személyesen vagy online felületen. A bejelentésnek abból a szempontból is jelentősége van, hogy szándékozunk-e fizetni az egészségügyi szolgáltatási díjat és ezzel egészségügyi ellátásra jogosultak kívánunk-e maradni Magyarországon. 

A külföldi letelepedés azt jelenti, hogy valaki életvitelszerűen, tartósan külföldön kíván élni, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e más állampolgársággal, vagy mennyi időt tölt Magyarországon. Fontos tudni, hogy ha valaki rendelkezik ügyfélkapuval, a külföldi letelepedést elektronikusan is bejelentheti a webes ügysegéd felületen keresztül.

A magyarországi lakcímet tartalmazó lakcímkártyát a külföldi letelepedés bejelentésével egyidejűleg le kell adni, amit postai úton, személyesen, vagy törvényes képviselő, illetve meghatalmazott útján is meg lehet tenni. A bejelentés után az illetékes hatóság új lakcímkártyát állít ki, amelyen a „külföldi cím” megjelölés fog szerepelni. Ennek is két lehetősége van, az ideiglenesen külföldre költözött illetve a külföldre költözött kategóriák.

Milyen adózási következményekkel jár a magyarországi lakcím megszüntetése?

A külföldre költözés hatással lesz az adóügyi illetőségre. A magyar állampolgár általában belföldi illetőségűnek minősül, hacsak nem rendelkezik más állampolgársággal, és belföldön nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel. Ebben az esetben az illetőség meghatározásában a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szabályait kell figyelembe venni.

Az állandó lakóhely az a hely, ahol a magánszemély tartósan él, és ténylegesen ott lakik. Azonban nem változik az állandó lakóhely, ha valaki ideiglenesen hosszabb ideig külföldön tartózkodik. Ha az illető olyan országba költözik, amely része az Egyezménynek, az illetőséget az ott leírtak szerint kell vizsgálni, feltéve, hogy az adott ország belső jogszabályai szerint is belföldi illetőségűnek minősül. Jellemzően az egzakt határvonal a 183 nap, bármely adóévben vizsgálva.

Társadalombiztosítás szerinti belföldi illetőség

Az adóügyi illetőségen túl érdemes figyelembe venni a társadalombiztosítási illetőséget is. A magyar állampolgár belföldi illetőségűnek minősül, ha bejelentett lakóhellyel rendelkezik Magyarországon. Ha valaki kijelentkezik a magyar lakcíméről, akkor Tbj.-külföldi státuszt szerez, ami bizonyos adófizetési kötelezettségeket vonhat maga után, különösen akkor, ha olyan országban tartózkodik huzamosan, amellyel nincs adó- vagy tb-egyezményünk.

A Tbj.-belföldi státusz fennmaradása az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság szempontjából is jelentőséggel bír. Ha valaki nem tb-egyezményes országban él, de magyar lakóhellyel rendelkezik, köteles fizetni a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ha megszünteti a magyar lakcímet, akkor mentesül ezen kötelezettség alól, de az ellátásra csak egy év múlva lesz jogosult, miután visszajelentkezik.

Amennyiben bármilyen kérdése merül fel a fentiekkel kapcsolatban, bizalommal keresse munkatársainkat elérhetőségeinken.